Közel százezer magyar weboldal vizsgálata egy különös digitális valóságot tárt fel: nem az AI-tiltás a ritka, hanem az AI-tudatos döntés

Mozog valami a weboldaladon.

Nem látod az Analytics valós idejű nézetében.

Nem iratkozik fel a hírleveledre.

Nem fogadja el a sütiket.

Nem görget úgy, mint egy ember, és valószínűleg soha nem fog vásárolni tőled.

Mégis elolvashatja a cikkeidet.

Feldolgozhatja a termékleírásaidat.

Összehasonlíthatja az áraiddal a versenytársaid árait.

Megpróbálhatja megérteni, mivel foglalkozik a vállalkozásod, milyen problémákat oldasz meg, és érdemes-e téged megemlíteni, amikor valaki ajánlást kér egy AI-asszisztenstől.

Lehet, hogy ez a látogató a ChatGPT egyik keresőrobotja.

Lehet, hogy a Claude, a Perplexity, a Google, a Meta, az Amazon vagy egy másik technológiai vállalat automatizált rendszere.

És szinte biztos, hogy a magyar weboldalak többsége soha nem döntötte el, mit szabad neki.

A teljes egészében magyar hátterű és fejlesztésű Piperic startup 95480 élő, tartalommal rendelkező magyar weboldalt vizsgáló kutatása szerint a hazai oldalak 95,7 százaléka egyetlen AI-robotot sem tilt le. C

supán 4121 oldal, vagyis 4,32 százalék korlátozza legalább az egyik vizsgált crawlert a robots.txt fájljában.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Magyarország nyitott az AI-ra.

A valóság ennél sokkal furcsább.

A magyar web nem mondott rá igent.

Egyszerűen csak nem választott semmit.

---

A legfontosabb adat nem a 95,7 százalék

Könnyű lenne a riportból azt a címet kiolvasni, hogy Magyarország befogadta a mesterséges intelligenciát.

A weboldalak közel 96 százaléka elérhető az AI-robotok számára.

A magyar online kereskedelem nagy része olvasható.

A cikkek, szolgáltatásoldalak, termékadatok és nyilvános információk jelentős részéhez technikailag hozzáférhetnek a különféle automatizált rendszerek.

Csakhogy a nyitottság önmagában még nem stratégia.

A magyar weboldalak 92,78 százaléka a Piperic besorolása szerint „némán nyitott”: nem tiltja az AI-t, de nem is közöl semmilyen egyértelmű, géppel olvasható szabályt arról, hogy mit engedélyez.

Ez több mint 88 ezer weboldalt jelent.

Több mint 88 ezer vállalkozást, blogot, webáruházat, intézményt, egyesületet, szolgáltatót vagy tartalmi oldalt, ahol a tényleges AI-szabályzat valószínűleg így foglalható össze:

Maradt minden úgy, ahogy volt.

A robots.txt fájlt évekkel ezelőtt beállította egy fejlesztő.

A WordPress-bővítményt valaki egyszer bekapcsolta.

A tárhelyszolgáltató automatikusan létrehozott néhány szabályt.

A weboldal elkészült, a vállalkozás működött tovább, majd megérkeztek a generatív AI-rendszerek.

A technikai beállítások viszont nem változtak velük együtt.

Így alakult ki az AI-korszak egyik legkülönösebb engedélyezési modellje:

a hozzájárulás elmulasztásból.

Nem tudatos igen.

Nem határozott nem.

Hanem egy elavult konfiguráció, amely egy teljesen új gazdasági helyzetben kezdett el döntéseket hozni a tulajdonos helyett.

---

A magyar internet óvatosabb, mint amilyennek látszik

Magyarország nem tartozik sem a legnyitottabb, sem a leginkább védekező országok közé.

A magyar oldalak 4,32 százalékos AI-tiltási aránya magasabb a riportban szereplő 3,56 százalékos európai uniós átlagnál. Az ország a vizsgált mezőny óvatosabb felében helyezkedik el.

A régiós különbségek különösen érdekesek.

Ausztriában az oldalak mindössze 1,82 százaléka tilt legalább egy AI-robotot.

Szlovákiában ez az arány 3,58 százalék.

Romániában viszont 5,43 százalék.

Magyarország tehát az osztrák webnél jóval védekezőbb, a románnál valamivel nyitottabb, Szlovákiához képest pedig óvatosabb pozíciót foglal el.

De ezekből a számokból nem érdemes túl gyorsan kulturális következtetéseket levonni.

Az alacsony tiltási arány nem feltétlenül jelent technológiai optimizmust.

Lehet egyszerű tájékozatlanság is.

A magasabb tiltási arány pedig nem feltétlenül jelent AI-ellenességet.

Jelezhet fejlettebb informatikai működést, tudatosabb jogkezelést vagy olyan iparági szerkezetet, ahol a tartalom védelme különösen fontos.

Magyarország igazi sajátossága nem az, hogy nyitott vagy zárt.

Hanem az, hogy a tudatosan kialakított álláspont rendkívül ritka.

---

Tíz magyar weboldalból kilencnek nincs AI-stratégiája

A kutatás három olyan mutatót emel ki, amely pontosabban megmutatja a magyar web helyzetét.

A hazai weboldalak 95,71 százaléka egyetlen vizsgált, tanítási célokhoz kapcsolódó AI-robotot sem tilt le.

Az oldalak 98,37 százaléka elérhető az olyan AI-keresőrobotok számára, mint az OAI-SearchBot vagy a PerplexityBot.

Ugyanakkor mindössze 7,34 százalékuk rendelkezik bármilyen tudatos, géppel olvasható AI-jelzéssel: például robots.txt-szabállyal, llms.txt vagy ai.txt fájllal, illetve releváns felhasználási feltétellel.

Ez a három szám együtt sokkal beszédesebb, mint külön-külön.

A magyar web:

• szinte teljesen hozzáférhető;

• szinte teljesen látható az AI-keresők számára;

• de alig rendelkezik kimondott szabályokkal.

Másképpen fogalmazva: az ajtók nyitva vannak, de a házirend még nem készült el.

Ez addig nem tűnik komoly problémának, amíg az AI-robotokat egyszerű technikai látogatóknak tekintjük.

Csakhogy ezek a rendszerek már nem kizárólag oldalakat térképeznek fel.

Információt gyűjtenek, tartalmakat értelmeznek, keresési indexeket építenek, válaszokat alapoznak meg, termékeket hasonlítanak össze, és egyre több esetben befolyásolják, melyik cégről hall először a potenciális ügyfél.

A kérdés tehát már nem az, hogy egy robot elolvashatja-e a weboldalt.

A kérdés az, hogy mit tehet azzal, amit elolvasott.

---

A weboldaladnak ma már két bejárata van

Sok weboldal-tulajdonos számára az „AI-crawler” egyetlen homályos kategória.

Van az AI.

Van hozzá valamilyen robot.

Ezt vagy beengedjük, vagy letiltjuk.

A valóság ennél összetettebb.

Ugyanaz a technológiai vállalat külön crawlert használhat a potenciális modelltanításhoz, és külön robotot a kereséshez vagy az aktuális webes információk lekéréséhez.

Az OpenAI például külön kezeli a GPTBotot és az OAI-SearchBotot. A kiadók a GPTBot tiltásával jelezhetik, hogy az adott oldalakat ki szeretnék zárni a lehetséges tanításból. Az OAI-SearchBot hozzáférése viszont ahhoz szükséges, hogy a tartalom teljesebben megjelenhessen a ChatGPT keresési összefoglalóiban és találati részleteiben.

Ez két külön üzleti kérdést jelent!

Szeretnéd, hogy a tartalmad potenciális AI-tanításhoz felhasználható legyen?

És:

Szeretnéd, hogy a vállalkozásod vagy a tartalmad megtalálható legyen az AI-alapú keresésben?

A két válasznak nem kell azonosnak lennie!

Egy kiadó mondhatja azt, hogy a cikkeit ne használják potenciális modelltanításhoz, de a ChatGPT keresője továbbra is megtalálhassa és forrásként hivatkozhassa őket.

Egy webáruház engedheti, hogy egy AI-asszisztens olvassa és ajánlja a termékoldalait, miközben korlátozza más típusú automatizált hozzáféréseket.

Egy tanácsadó cég szeretné, hogy a szakértelme látható legyen, de nem feltétlenül szeretné korlátlanul rendelkezésre bocsátani a teljes tudásanyagát.

A „mindent engedünk” és a „mindent tiltunk” között egy egész stratégiai tér nyílt meg.

A legtöbb magyar weboldal azonban még nem lépett be ebbe a térbe.

---

Négyféle magyar weboldal születik

A Piperic négy csoportba sorolja a hazai oldalakat aszerint, hogyan kezelik az AI-hozzáférést.

1. Némán nyitott

Ide tartozik a magyar web 92,78 százaléka.

Ezek az oldalak nem tiltanak AI-robotokat, de explicit szabályzatot sem publikálnak.

Technikailag nyitottak.

Stratégiailag meghatározatlanok.

A tulajdonos lehet lelkes AI-felhasználó vagy határozott szkeptikus. A weboldal konfigurációjából mindez nem derül ki.

A gép csak annyit lát, hogy nincs tiltás.

2. Tudatosan nyitott

A magyar oldalak 2,93 százaléka nem tiltja az AI-t, és valamilyen egyértelmű szabályzatfájlt is közzétesz.

Ez a kimondott igen.

Ezek a webhelyek legalább jelzik, hogy az AI-hozzáférés nem pusztán egy elfelejtett alapbeállítás következménye.

A tulajdonos vélhetően szeretne részt venni az AI-alapú felfedezésben, keresésben vagy tartalomterjesztésben.

3. Kontrollált hozzáférés

A weboldalak 2,66 százaléka tilt bizonyos tanítórobotokat, de elérhető marad az AI-keresők számára.

Ez az egyik legérdekesebb stratégia.

A webhely nem mond le az új keresési csatornák láthatóságáról, de külön kezeli a felfedezést és a potenciális tanítást.

Nem AI-ellenes.

Egyszerűen feltételeket szab.

4. AI-sötétség

A magyar oldalak 1,63 százaléka az AI-keresőrobotokat is blokkolja.

Ezek a webhelyek erősebben védik tartalmukat, de cserébe részben vagy egészben eltűnhetnek az AI által generált keresési válaszokból és ajánlásokból.

Bizonyos esetekben ez teljesen indokolt.

Zárt adatbázisoknál.

Érzékeny információknál.

Fizetős kutatási anyagoknál.

Magánjellegű vagy szabályozott tartalmaknál.

Egy ügyfélszerzésre építő szolgáltató vagy webáruház esetében azonban az AI-sötétség már komoly üzleti kompromisszum.

A lényeg nem az, hogy mindenkinek ugyanazt a csoportot kell választania.

Hanem az, hogy a választás megtörténjen.

---

Magyarország meglepően ritkán lövi lábon magát

A kutatás egyik legérdekesebb hazai eredménye nem a nyitottságról, hanem a technikai pontosságról szól.

A vizsgált magyar oldalak közül 3 482 blokkolta a GPTBotot.

Ezek közül mindössze 105 oldal, vagyis 3 százalék tiltotta le egyúttal az OAI-SearchBotot is.

Ez azért fontos, mert a két crawler eltérő funkciót szolgál. A GPTBot blokkolása a potenciális tanításból való kizárást célozhatja, míg az OAI-SearchBot tiltása ronthatja az oldal megjelenését a ChatGPT keresési válaszaiban.

Globálisan a GPTBotot tiltó oldalak körülbelül 6 százaléka blokkolja egyúttal a ChatGPT keresőrobotját is. A magyar 3 százalék ennek nagyjából a fele.

Vagyis aki Magyarországon már foglalkozott a kérdéssel és tiltani kezdett, viszonylag ritkán követi el a legdrágább konfigurációs hibát.

Ez jó hír.

A rossz hír az, hogy csak kevesen jutottak el addig, hogy egyáltalán döntsenek.

---

A következő forgalom-vesztést talán nem fogod látni

A klasszikus keresőoptimalizálásban egy láthatósági probléma általában nyomot hagy.

Visszaesik a helyezés.

Csökken az organikus forgalom.

Kevesebb kulcsszó jelenik meg.

Romlik az átkattintási arány.

Az AI-keresésben másképp lehet veszíteni.

Képzeljük el, hogy valaki ezt kérdezi egy asszisztenstől:

Melyik magyar számlázóprogram a legjobb egy ötfős kreatív ügynökség számára?

Az AI több szolgáltatót megvizsgál.

Elolvassa a funkciókat.

Megnézi az árakat.

Összeveti az integrációkat.

Majd három lehetőséget ajánl.

A te céged nincs közöttük.

Nem azért, mert rosszabb.

Nem azért, mert túl drága.

Nem azért, mert a konkurens oldal jobb helyen szerepelt a Google-ben.

Hanem azért, mert a rendszer nem tudott megfelelően hozzáférni a weboldaladhoz, nem értette egyértelműen az ajánlatodat, vagy nem talált elég megbízható információt ahhoz, hogy megemlítsen.

A Google Analyticsben semmi nem történik.

Nem látszik elveszített munkamenet.

Nincs visszaforduló látogató.

Nincs megszakított vásárlás.

Az ügyfél soha nem jutott el hozzád.

A veszteség még a mérés előtt bekövetkezett.

Ez teszi az AI-láthatatlanságot különösen veszélyessé.

A hagyományos analitika azt mutatja meg, mi történt azokkal, akik megérkeztek.

Azt nem tudja megmutatni, hány döntésből maradtál ki azért, mert egy gép nem vett számításba.

---

A magyar sajtó már érzi a veszélyt

A hazai híroldalak és médiacégek az országos átlagnál jóval gyakrabban korlátozzák az AI-robotokat.

A vizsgált 1160 magyar híroldal 7,41 százaléka tilt legalább egy AI-crawlert. Ez körülbelül 1,7-szerese a 4,32 százalékos országos értéknek.

Ez nem meglepő.

A hírkiadók számára a tartalom nem pusztán marketingeszköz.

Maga a tartalom a termék.

Egy újság szerkesztőséget működtet.

Újságírókat fizet.

Forrásokat ellenőriz.

Helyszíni tudósításokat készít.

Elemzéseket és interjúkat publikál.

Majd egy generatív rendszer elolvashatja ezeket az anyagokat, összefoglalhatja a legfontosabb információkat, és úgy válaszolhat az olvasó kérdésére, hogy az eredeti cikk meglátogatása opcionálissá válik.

A kiadó számára az AI nem kizárólag új terjesztési csatorna.

Lehetséges helyettesítő termék is.

Ezért a média dilemmája különösen nehéz.

Ha mindent enged, a tartalom értékét más rendszerek hasznosíthatják.

Ha mindent tilt, elveszítheti a láthatóságot ott, ahol a következő olvasógeneráció már információt keres.

A sajtó feladata nem pusztán falat építeni.

Olyan kaput kell építenie, amelynek a feltételeit ő határozza meg.

---

A turizmus különösen veszélyes játékot játszik

A magyar kategóriák közül a riport szerint az utazási oldalak rendelkeznek az egyik legmagasabb AI-tiltási aránnyal: körülbelül 8,2 százalékuk korlátozza legalább az egyik vizsgált robotot.

Ez elsőre logikusnak tűnhet.

A turisztikai oldalak jelentős mennyiségű értékes tartalmat állítanak elő:

• útikalauzokat,
• programajánlókat,
• szállásinformációkat,
• étteremlistákat,
• helyi tippeket,
• részletes útvonalakat.

Csakhogy éppen az utazástervezés az egyik olyan terület, ahol az emberek természetes módon fordulhatnak AI-asszisztensekhez.

Nem tíz különböző oldalt akarnak végigolvasni.

Egy háromnapos útitervet akarnak Egerbe.

Gyerekbarát balatoni programokat esős időre.

Egy hétvégi kirándulást Budapest közelében autó nélkül.

Egy éttermet Pécsen, ahol vegetáriánus és hagyományos magyar fogások is vannak.

Ha egy turisztikai szolgáltató teljesen eltűnik az AI által olvasható térből, nemcsak a tartalmát védi.

Lehet, hogy kizárja magát abból a válaszból is, amely alapján az utazó végül dönt.

---

Húszezer magyar webáruház már belépett az AI-gazdaságba

A Piperic adatai szerint a vizsgált 20036 magyar webáruházból 19265 nyitva áll az AI-robotok előtt.

Ez 96,2 százalékos hozzáférhetőséget jelent.

Ez óriási lehetőség.

És ugyanekkora kitettség.

Az AI-asszisztensek technikailag már ma is képesek lehetnek termékoldalakat olvasni, tulajdonságokat összehasonlítani, árakat értelmezni és ajánlásokhoz információt gyűjteni.

A kereskedők többsége azonban valószínűleg nem optimalizálta erre a termékadatait.

Sok webáruházban:

• ugyanannak a tulajdonságnak többféle neve van;
• fontos információk csak képeken jelennek meg;
• a készletadat nem egyértelmű;
• a termékleírás általános vagy gyártói másolat;
• a variációk nehezen értelmezhetők;
• a szállítási feltételek több különböző oldalra vannak szétszórva;
• nem világos, melyik országba vagy régióba szállítanak.

Egy ember ezekből még össze tudja rakni a képet.

Egy gépi rendszer azonban könnyen egy egyértelműbb versenytársat választ.

Az AI-kereskedelem első nyertesei talán nem a legnagyobb webshopok lesznek.

Hanem azok, amelyek a legkevesebb találgatást követelik meg.

---

A robots.txt többé nem technikai lábjegyzet

A robots.txt sokáig a weboldal egyik legunalmasabb fájljának számított.

Nem került bele a marketingtervbe.

Nem tárgyalta az igazgatóság.

Nem szerepelt a márkastratégiában.

Sok vállalkozás vezetője talán azt sem tudta, hogy létezik.

Most ez a néhány soros fájl befolyásolhatja, hogy:

• egy AI-rendszer hozzáférhet-e a tartalomhoz;

• egy oldal bekerülhet-e AI-alapú keresési válaszokba;

• egy terméket összehasonlíthatnak-e más ajánlatokkal;

• egy cikk megjelenhet-e hivatkozott forrásként;

• egy vállalkozást figyelembe vesznek-e egy ajánlásnál;

• egy tartalom elérhető lehet-e potenciális modelltanításhoz.

A robots.txt ezzel részben üzleti dokumentummá vált.

Nem kizárólag fejlesztői kérdés.

Marketingkérdés.

Jogi kérdés.

Tartalomstratégiai kérdés.

Kereskedelmi kérdés.

A legrosszabb megoldás az, amikor ezek a területek mind azt feltételezik, hogy valaki más már foglalkozott vele.

---

Mit kellene most minden magyar weboldal-tulajdonosnak megtennie?

Nem kell pánikszerűen minden robotot letiltani.

És nem kell korlátlan hozzáférést sem adni mindennek.

Először a célt kell meghatározni.

Döntsd el, hogy szeretnél-e megjelenni az AI-keresőkben

Szeretnéd, hogy a ChatGPT, a Perplexity vagy más asszisztensek megtalálják és ajánlhassák a szolgáltatásodat?

Szeretnéd, hogy hivatkozzanak a cikkeidre?

Fontos számodra az AI-platformokról érkező forgalom?

Amennyiben igen, ellenőrizned kell, hogy a keresési célú robotok hozzáférnek-e a fontos oldalakhoz.

Az OpenAI szerint azoknak a kiadóknak, amelyek tartalmaikat a ChatGPT keresési összefoglalóiban és részleteiben is szeretnék megjeleníteni, nem érdemes blokkolniuk az OAI-SearchBotot. A ChatGPT-ből érkező átkattintásokat az oldal automatikusan hozzáadott UTM-paraméterrel is jelölheti.

Külön dönts a potenciális tanításról

Az AI-keresési láthatóság nem jelenti automatikusan azt, hogy minden potenciális tanítási felhasználást is engedélyezned kell.

Az OpenAI a GPTBot tiltását javasolja azokon az oldalakon, amelyeket a kiadó ki szeretne zárni a lehetséges tanításból.

A két kérdést külön kell kezelni.

Ez az egyik legalapvetőbb különbség, amelyet egy modern webstratégiának értenie kell.

Ne csak a robots.txt fájlt vizsgáld

A robotokat nem kizárólag a robots.txt állíthatja meg.

Webalkalmazási tűzfalak, CDN-beállítások, IP-szűrések, sebességkorlátozások, belépési követelmények és botvédelmi megoldások is megakadályozhatják a hozzáférést.

A Perplexity például azt javasolja azoknak az oldalaknak, amelyek meg szeretnének jelenni a keresési találataiban, hogy engedélyezzék a PerplexityBotot, valamint szükség esetén a publikált IP-tartományait is. Saját dokumentációja szerint a keresési crawler nem a foundation modellek tanítására szolgáló tartalomgyűjtésre készült.

Nem elég azt ellenőrizni, hogy mit mond a szabályzat.

Azt is tesztelni kell, mi történik a gyakorlatban.

Tedd egyértelművé a tartalmadat

A hozzáférhetőség önmagában nem garantál megjelenést.

Egy AI-rendszernek értenie is kell az oldalt.

Legyen világos:

ki a szerző;

mikor frissült az információ;

mit kínál a vállalkozás;

mennyibe kerül a termék;

hol érhető el a szolgáltatás;

milyen feltételek vonatkoznak rá;

mely állításokat támasztják alá bizonyítékok;

mi különbözteti meg a céget a versenytársaktól.

Az AI-láthatóság nem feltétlenül újabb tartalomgyártási versenyt jelent.

Sokkal inkább a félreérthetetlen kommunikáció versenyét.

Legyen gazdája a döntésnek

Valakinek felelősséget kell vállalnia az AI-hozzáférési szabályokért.

Nem elég egyszer beállítani őket.

Új crawlerek jelenhetnek meg.

A meglévő robotok szerepe változhat.

A biztonsági rendszerek frissítése felülírhatja a korábbi hozzáférést.

A weboldal új platformra költözhet.

A szabályokat ezért rendszeresen felül kell vizsgálni.

Az AI-politika nem egyszeri technikai feladat.

Folyamatos üzleti működés.

---

Nem az nyer, aki a legtöbb AI-tartalmat gyártja

A következő évek egyik legnagyobb tévedése valószínűleg az lesz, hogy a cégek az AI-láthatóságot még több automatikusan generált szöveggel próbálják megoldani.

Több ezer cikk.

Több száz helyi céloldal.

Kulcsszavak végtelen variációi.

Általános válaszok olyan kérdésekre, amelyeket talán senki nem tett fel.

Ez aligha épít tartós előnyt.

Az AI-rendszereknek nem feltétlenül több szövegre van szükségük.

Jobb információra van szükségük.

Egyedi adatokra.

Egyértelmű termékjellemzőkre.

Valódi tapasztalatra.

Megnevezett szakértőkre.

Frissített információkra.

Bizonyítható állításokra.

Következetes szerkezetre.

A gépek számára jól érthető weboldal gyakran egyszerűen ugyanaz, mint az emberek számára becsületesen és pontosan megírt weboldal.

A homályos marketingnyelv az AI-korszakban még drágábbá válhat.

Az olyan mondat, hogy „innovatív, ügyfélközpontú megoldásokat kínálunk”, szinte semmit nem mond.

Az, hogy „24 órán belül vállalunk helyszíni kazánjavítást Budapest XI. és XXII. kerületében”, már használható információ.

A jövő gépi ajánlásaiban a konkrétság versenyelőny lesz.

---

A magyar web még az AI előtti alapbeállításokon működik

A magyar internet jelenlegi állapotát nem az AI-val szembeni ellenállás határozza meg.

És nem is a lelkes alkalmazkodás.

A meghatározó jelenség a tehetetlenség.

A weboldalak elkészültek egy korábbi korszak szabályai szerint.

Akkor a crawler leginkább a Googlebotot jelentette.

A láthatóság keresési helyezéseket jelentett.

A tartalomhoz való hozzáférésért cserébe többnyire kattintások érkeztek.

Az AI-asszisztensek ezt a megállapodást átalakítják.

Elolvashatják az információt.

Feldolgozhatják.

Összehasonlíthatják.

Összefoglalhatják.

Felhasználhatják egy válasz kialakításához.

A felhasználó pedig lehet, hogy rákattint a forrásra.

De az is lehet, hogy nem.

Ezért minden weboldalnak újra kell gondolnia, mit jelent számára a nyitottság.

Mit szeretne védeni?

Hol akar látható maradni?

Milyen felhasználást engedélyez?

Milyen feltételeket szeretne szabni?

A Piperic kutatása nem azt mutatja, hogy Magyarország már választott.

Éppen az ellenkezőjét mutatja.

A magyar web 95,7 százaléka hozzáférhető az AI számára, miközben több mint kilenctizede semmilyen tudatos álláspontot nem közöl.

Ez az állapot nem marad fenn örökké.

A kiadók védekezni fognak.

A webáruházak versenyezni kezdenek az AI-ajánlásokért.

A márkák figyelni fogják, hogyan írják le őket a gépek.

A jogászok szigorúbb feltételeket fogalmaznak meg.

A marketingesek több láthatóságot követelnek.

Az informatikusok megpróbálják mindezt technikailag összehangolni.

A kérdés minden vállalkozáshoz meg fog érkezni:

Mit tehetnek az AI-rendszerek azzal, amit nyilvánosan közzéteszünk?

Aki erre világosan válaszol, nagyobb kontrollal léphet be az AI által közvetített internetbe.

Aki nem válaszol, annak is lesz AI-stratégiája.

Csak éppen nem ő fogja megírni.

Hanem egy évekkel ezelőtt létrehozott, néhány soros szövegfájl.

Szerző: Rácz-Akácosi Attila

---

Adatjegyzet: a magyar országriport 95 480 élő, tartalom-validált, Magyarországhoz elsősorban országkódos domain alapján besorolt weboldalt vizsgált. Az adatfelvétel 2026. július 13-án készült, a globális minta 41818678 webhelyből állt. A módszertan miatt a .com és .org és más nemzetközi végződésű, Magyarországon működő oldalak egy része nem feltétlenül került a magyar mintába.